Kóczán
Mór 1885. január 8
– án született Kocson. Diákkorában
a BTC – ban kezdett el atletizálni és
1908 – ban a hajlékony svéd gerellyel
kétszer javította meg a magyar
rekordot. Már az FTC versenyzőjeként kétszer is
túlhajította a nem
hivatalos világcsúcsot. Az első ízben kiírt
gerelyhajító bajnokságot 1911 – ben
megnyerte. Ezután következett a stockholmi olimpia.
Két érvénytelen
kisérlet után Kóczán Mór
Hazai
bajnoki győzelmét
Kóczán Mór 1914 és 1918 között
ötször ismételte meg. Eközben hármoszor
javította meg a magyar rekordot. Olimpiai bronzérme
mellé 1913 – ban
osztrák, 1914 – ben angol bajnokságot nyert.
Az
első világháború után
Kóczán Mór Szlovákiában maradt.
A prágai Sparta színeiben versenyzett.
Évekig a legjobb csehszlovák
gerelyhajítónak számított, úgyhogy
1924 – ben
csehszlovák színekben indult az olimpián.
A másoddik világháború után,
1948 – ban hazatért Magyarországra.
Alsógödön telepedett le, ott lelkészkedett
1952. évi nyugdíjazásáig. Ezt követően
húsz éven át edzősködött,
versenybíráskodott, tevékenykedett a magyar
atlétika érdekében. 1971 – ben
megalapította a Kóczán Mór
Vándordíjat. 1972. július 30 – án
húnyt el.
A magyar gerelyhajító bajnokságot
évről – évre az ő emlékére rendezik
meg.
Iskolánk 2005. október 1 – én vette fel Kóczán Mór nevét. Ekkor határoztuk el, hogy minden évben sportnapot rendezünk.
Kezdőlapra